Mit is mondtam az előbb?

Ha mondok 10 szót, megjegyzed? Bizonyára.
S ha háromszor tízet? Hát...
Gondolnád, hogy vannak gyerekek (s persze felnőttek is), akik ezt gond nélkül megoldják, mert memóriájuk edzésben van, mert ők tudják, hogy azt mindig csiszolni kell, mert megtanultak olyan technikákat, amelyek ezt eredményezik?
Gondolnád, hogy az egésznek a kulcsa a képzelőerő és az asszociáció(képzettársítás)?

Legyen ma főszerepben agyunk csodálatos képessége, a memória!

• Az emlékezet az ember szerves tulajdonsága, amely a külső környezetből és a belülről érkező információk felhalmozását és felhasználását lehetővé tévő képesség.
• Létezik rövid- és hosszútávú memória, mindkettő fejleszthető más-más módszerekkel.
• A megjegyzés technikáit már az ókorban is ismerték és használták, e technikák jelentős mértékben bővítik memorizálási képességeinket.
• Az emlékezetet sokféleképpen lehet osztályozni. A csemeték szempontjából mi most a mechanikus és a logikus memorizálásról beszélünk.
•  A mechanikus memorizálást, a magolást, a kívülről tanulást gyakran alkalmazzák a diákok. Ez a technika a szövegek sokszori ismétlésén alapul, melynek célja a szó szerinti elsajátítás. 
• A logikus memorizálásban a megértés, a lényeges szövegrészek kiragadása és a szöveg mondanivalójának általános ismereteinkbe illesztése dominál.

Íme a témához kapcsolódó érdekességek:

Elképesztő emlékezet

Számos híres és hétköznapi emberről keringenek legendás történetek, akik nem mindennapi emlékezőtehetséggel rendelkeztek vagy rendelkeznek egy adott területen. Míg egyesek akár több száz évre visszamenőleg meg tudják mondani, hogy milyen napra esett egy bizonyos időpont, addig mások életük legapróbb eseményeit és legjelentéktelenebb részleteit is képesek pontosan visszaidézni.

• A korabeli leírások tanúsága szerint a kiváló római hadvezér és uralkodó, Julius Caesar olyan rendkívüli emlékezőképességgel rendelkezett, hogy egyszerre négy levelet tudott diktálni titkárainak, s amikor különösen sok teendője akadt, hét írnokot is foglalkoztatott.
•  A vak angol költőről, John Miltonról (1608–1674) azt jegyezték fel, hogy Az elveszett Paradicsom című művét csak a teljes szöveg megfogalmazása után diktálta le.
•  A „salzburgi csodagyermekként” ismertté vált Mozart (1756–1791) a nővére kottás könyvébe írt darabok némelyikét már négyéves korában megtanulta és játszotta, első ismert kompozíciói pedig 1761-ből származnak, és édesapja kézírásával maradtak fenn.
• Winston Churchill (1874–1965) brit miniszterelnök Shakespeare összes drámájának szövegét kívülről tudta, és az általa megtekintett előadások alatt előszeretettel tette próbára saját memóriáját.
•  Arturo Toscanini (1867–1957) világhírű karmester – aki több mint négyszáz zenemű teljes partitúráját ismerte – 87 éves múlt, amikor Wagner Tannhauser című darabjának bemutatója közben egy részlet nem jutott eszébe. Az előadás végén úgy lépett le a karmesteri dobogóról, hogy többet nem tért vissza oda.

A 92 éves fejszámolóművész

– 92 év, ez rémes! – kiáltott fel Feri bácsi a születésnapi torta láttán. – Lássuk csak, az szökőnapokkal együtt összesen 33 603 nap. Te jó ég, hogy elszaladt az idő!

Pataki Ferencről már gyerekkorában kiderült, hogy különleges viszonyban van a számokkal. – Hét éves voltam, amikor bevezették a forintot, és az átváltás bizony nem volt egyszerű – kezdte történetét a zseni. – Csak hallgattam, ahogyan a szüleim számolgatják a boltban: egy fillér 125 korona. Én rávágtam azonnal: két fillér pedig 250 korona! Aztán a vásárlóknak segítettem átszámolni, mi mennyit ér.
Amint kisiskolás lett, a tehetséges fiút a híres Lakner Artúr gyermekszínházban léptették fel, majd sorra következtek a külföldi meghívások. – Életem során több tízezer fellépésem volt. Fejben osztottam-szoroztam akár a tizenkét jegyű számokat is – mesélte a művész. – A számológép még akkor sem tudott megelőzni a számolásban, ha előnyt adtam neki.

Feri bácsit különleges képessége 92 évesen sem hagyja cserben: a legkülönfélébb matematikai műveletek elvégzésére fel lehet kérni, amelyekre ő játszi könnyedséggel vágja rá a választ.
A világhírű művész elárulta: tehetségét egyik gyermeke sem örökölte. – A lányaim nagy koponyák, de valósággal menekültek a számolástól. (Feri bácsiról képeket és egy általa kiötlött furfangos feladványt itt találhattok)

És a játékok:

• Gombolyagdobálós

Jobb, ha többen vagyunk, de ketten is játszható. Kerítünk egy méretes pamutgombolyagot, és tisztázzuk a játékszabályokat. Jelen esetben ellentétpárokat fogunk gyűjteni. Mondok egy szót, majd dobom a gombolyagot csemetémnek, s kérem, mondja az általam kitalált szó ellentétét. Ő mond egy másik szót, aminek a gombolyag elkapása után én mondom az ellentétét. 6-8 szó után jön a csavar, „visszagombolyítjuk” a fonalat, s miközben egymásnak adjuk, felidézzük visszafelé a szavakat. Itt már memóriánk is dolgozik. Persze növelhetjük a szavak számát, és gyűjthetünk más alapján is szavakat.

• Változások

Tegyünk az asztalra több apró dolgot (8-10), bátrabbak növelhetik a darabszámot. Figyelemre sarkalljuk a gyermeket, de memóriája is dolgozik. Csak pásztázza a sok kis kütyüt. 2-3 perc elteltével, megkérjük, forduljon el, és valamit eltüntetünk.(először csak egy dolgot, de ha nagyon ügyes, 2-3 tárgyat is kiiktathatunk). Nincs más dolga, mint megmondani, mi hiányzik.

• Piramiden, Ramses

Az első jópofa memóriajáték, pici piramisok alá rejtett kincseket kell megjegyezni, majd felfedni. Aki előbb összegyűjti az összes kincset, megnyerte a játékot.

A második remek társasjáték, gyakorlatilag kortalan, mindenki memóriáját megmozgatja. Kiváló családi játék, de azonos korú csemeték csapatában igazi kihívás. Mindkettő játékboltban beszerezhető.

Emlékekkel és emlékezéssel teli szép napot!