Dó, ré, mi, fá...lá. Ülj le, egyes!

 Legnagyobb csemetém már gimnazista volt, mikor énekből dolgozatot írtak. Persze egy ének jeggyel senki nem foglalkozik, de a történet tanulságos. Fiam 15 perc alatt "letudta" a dolgot, kivitte a dolgozatát.
A tanárnő megnézte, majd közölte, hogy ez tulajdonképpen ötös, de ő ezt nem adja meg.A gyermek csodálkozva nézett. A magyarázat a következő volt.
-Mutasd meg a jegyzetet, amiből készültél! -
-Nincs jegyzetem, figyeltem az órán, megjegyeztem.( Ezt a technikát máskor is szívesen alkalmazza a fiam).
-Az úgy nem jó, biztosan lemásoltad valakiről! - jött a válasz.
-De tanárnő, én lettem kész legelőször.
Persze a vita nem folytatódott, ez csak egy ének jegy, zárta le magában a fiam az esetet.

Remélem ,azért már sok iskolában elmozdultak erről a szintről, és ha azt szajkózzuk, hogy gyermekeink képességeinek mindenek feletti fejlesztése a legfontosabb, hát vegyük észre, ha használja is azokat!

Azóta a lányaimnál is tapasztaltuk, a legtöbb gond a készségtárgyakkal van. Ezeken az órákon "elviselhetetlenek" a gyerekek, a legtöbb beírást ilyenkor gyűjtik be.
Neveletlenek, nem figyelnek és még a "dolgozataik" is értékelhetetlenek.
Ha kedves tanár kollégám annak idején ezt választotta hivatásul, nyilván megvolt rá az oka.
Átadni a zene, az alkotás, a mozgás érzése okozta örömet, gondolnánk, felemelő.
Egy nehéz matek, magyar vagy töri óra után jól esik a lazább légkör, az oldottabb hangulat. Gondolom én.
De a mindennapok nem ezt igazolják, sajnos.
Miénk hát a feladat, előcsalogatni csemetéink rejtett értékeit, felkelteni kíváncsi érdeklődését az élet minden területén.

Tesszük a dolgunkat, mellette vagyunk, és egy jó játék után boldogan dőlünk hátra, hogy megint tettünk valamit érte.

Néhány ötlet a mai önfeledt félórához:

• Hangok

Ezzel a játékkal növeljük gyermekünk érzékenységét a különböző hangok iránt, megtanulják a hangokat meghatározott tartalomhoz társítani, ami a beszédhangok iránti érzékenységüket tökéletesíti. Lepihenünk, lehajtjuk fejünket az asztalra, és csak figyelünk környezetünkre. Pár perc után összegyűjtjük, miféle hangokat hallottunk, s melyikről mi jut eszünkbe.

• Dupla-dupla, ez-az

Egymással szembefordulva tapsolunk úgy, hogy…- először összeütjük kétszer az ökölbe szorított ujjainkat és azt mondjuk: DUPLA-DUPLA - azután a tenyerünket egyszer és azt mondjuk: EZ, majd a tenyerünket kifordítva és azt mondjuk: AZ. Sokszor és egyre gyorsabban ismételjük.

• Mutasd meg

A játék célja a figyelemfejlesztésen túl a gyerek térbeli tájékozódó-képességének fejlesztése. A következőket mondjuk és mutatjuk csemeténknek:


padló (megmutatjuk a padlót)

mennyezet (megmutatjuk a mennyezetet)
ajtó (megmutatjuk az ajtót)
ablak (megmutatjuk az ablakot)

Ezután megkérjük a gyereket, ő is mutassa meg, amit mondunk és amire mutatunk. Amikor ez már hibátlanul megy, megkérjük őt, csak azt mutassa, amit mondunk. Ekkor valami másra mutatunk, pl. azt mondjuk mennyezet és a padlóra mutatunk, vagy azt mondjuk ajtó és a mennyezetre mutatunk. Csemeténk feladata maximálisan ránk figyelni, de nem összezavarodni!

Élményekkel teli szép napot!